Bemutatkozás

1954-ben, a rockzene kialakulásának évében születtem Szerencsen, akkor amikor Magyarországon a műfaj még nevében sem élt. A 60’-as évek végén, a jóapámtól kapott gitárnak köszönhetően már általános iskolásként életem részévé vált a rockzene, s mindmáig kíséri életemet. A szerencsi gimnáziumban már saját zenekarban, a DÉMON-ban gitároztam.

Fiatalként végigzenéltük a környéket, szinte valamennyi kultúrházban megfordultunk. Már abban az időben a repertoár felét a bátyámmal közös szerzemények tették ki.

 1975-ben Budapestre költöztem abban a reményben, hogy zenei álmaimat megvalósítsam. Elméleti és gyakorlati tudásomat a budapesti lehetőségeket kihasználva is fejlesztettem. Hamar rá kellett azonban döbbennem, hogy gitárral, felszereléssel, dalokkal, ambícióval, de pénz és patrónus nélkül még a második vonalig sem lehetett eljutni. A katonai behívó pedig egy időre pontot tett az álmok végére

Az álmok azonban nem foszlottak szerte, a régi zenekar új tagokkal újra megszólalt. A zenélést hivatásunknak tekintettük, bár megélni csak szülői segítséggel tudtunk belőle.

1980-ban léptem be az akkor újjáalakuló REFLEX zenekarba, amely Miskolc második legnépszerűbb zenekara volt. Az ezt követő közel két év életem meghatározó időszaka volt. Az ország összes valamire való színpadán felléptünk, neves zenekarok elő zenekaraként, később önállóan is bemutatkoztunk, ekkor már kizárólag saját szerzeményekkel. A zenekar a sikerek ellenére nem jutott lemezfelvételi lehetőséghez, amely már akkor is az országos ismertség feltétele volt. A lokális sikerek újfent pénz és kapcsolatok híján nem tudták áttörni a hazai könnyűzenei életet irányító mogulok ajtait, különösen úgy, hogy vidéki zenekar voltunk.

A harc a zenekart is felőrölte, 1981 végére feloszlott, mindenki máshol kereste a boldogulását. Én a tanulásba menekültem, 1982-ben jelentkeztem a sárospataki tanítóképző főiskolára, ahol 1985-ben szereztem diplomát. A profi rock zenész álmokat eltemettem, de a zenével ez idő alatt sem hagytam föl. Több zenekar (DNS, INDEX, Flamingó) adott keretet a zenélésnek.

1984-ben kezdtem el tanítani, s nagyon hamar éreztem, hogy a rockzenében tanultakat az iskolában akarom kamatoztatni.

A Twist Olivér Kórust 1994-ben hivatalosan is megalapítottam, Ennek apropóját az iskola ünnepélyes névválasztása is adta (Széchenyi István nevét vette föl), amikor is megfogadtam, hogy egy száztagú gyermekkórussal és két rock dallal mutatkozok be az iskola névadó ünnepségét megtisztelő vendégek, kollégák előtt.

A szereplés sikere eldöntötte a kórus sorsát. A kórus mai napig él, szerénytelenség nélkül fellépéseivel sikert-sikerre halmoz, köszönhetően a gyerekek lelkesedésének, az iskolai vezetés rugalmasságának és lévén művészeti iskola, az elhivatottságuknak is, s remélem személyemnek is.

A megalapulás óta eltelt több mint 15 év alatt úgy érzem sikerült megreformálnom – legalább helyben - az ének-zene oktatás módszertanát. Sikerült megjelentetni 12-féle CD kiadványt Kottás Daloskönyvvel együtt. Közel negyvenszer szerepeltünk a Magyar Televízió különböző csatornáinak műsoraiban, az országos és a helyi sajtóban folyamatosan jelen vagyunk, csakúgy, mint a város, a térségjelentős kulturális, karitatív, ünnepi eseményein, rendezvényein. Munkálkodásunkat a város 2001-ben Miskolci Gyémántok Díjjal ismerte el, kórusvezetői munkámért pedig 2008-ban Nívódíjat kaptam. Több száz fellépés nyújtott lehetőséget a gyerekek megmutatkozásának, megmutatásának. Ezek közül is kiemelkedő volt a NOX együttes meghívása közös szereplésre, majd a REPUBLIC együttes koncertjén való fellépés 6500 néző előtt. A kisebb létszámú közönség előtti fellépések is rendkívül fontosak és lelkesítőek a gyerekek számára, de egy sportcsarnoknyi taps(vihar) már egy életre meghatározó élmény. Ezeknek a gyerekeknek az életét a zene már elkíséri, s mit is akarhatnék többet?!

 A Kórus számára és számomra is elismerést jelent egy olyan esemény, amikor egy országos tv-s személyiség kér fel a műsorában való szereplésre (Miskolci Művészetek Háza Csevegés Fodor Jánossal), hogy csak a legutóbbi meghívást említsem.

 Eddig is célom volt és a jövőben is küldetésemnek tekintem, hogy az általános és középiskolai kórusvezetők munkáját módszereimmel és kiadványaimmal segítsem.